Ünnepi rovatunk újabb érdekességei - Az 1850-60-as években a kormányzat az iskolák számának növelését, a tanyai iskolák alapításának szükségességét, a vasárnapi iskola fontosságát, a tanítók fizetésének emelését tűzte ki célul.
- „A r. katolikusok vasárnapi iskoláját illetőleg az én nézetem is az, hogy az három osztályra különíttessék, melyek egyikében az ipar és kereskedelmi növendékek, másikában a földmívelő fiatalság, harmadikában az iskolából kikerült hajadonok nyerjenek oktatást…” – javasolta a bizottmánynak Makra Imre makói alesperes. Vasárnapi napon téli időszakban délelőtt 8 órától fél 10-ig, nyáron 7-től 9-ig, délután pedig egész éven át 2-től 3-ig volt oktatás. A délutáni foglalkozás kizárólag hittan. Ez az oktatási forma sem a szívekben, sem az elmékben nem hagyott nyomot.
- A tanítók anyagi helyzete alig volt elviselhető. A császári, kerületi főbiztos már 1850-ben azt tapasztalta, hogy az iskolák fönntartói a tanítók fizetését visszatartották, vagy csak egy részét fizették ki részletekben, rendszertelenül. Természetbeli járandóságukhoz nemigen jutottak hozzá, ezért megalázó módon – koldusok módjára – maguk voltak kénytelenek nyakba akasztott zsákkal házról házra járni.
- 1896-ban, a millennium alkalmából népiskolai könyvtárat hoztak létre a belvárosi és az újvárosi iskolában. Az ezredéves ünnepségen a város minden iskolai tanulót bronz emlékéremmel ajándékozott meg.                                                                                                                          Szűcs Tamás tanár úr