Februári érdekességek iskolánk történetéből... -    1927 nyarán a régi iskolának templom felöli szárnyát lebontották, és Kövecs Antal építési vállalkozó tervezésében, kivitelezé­sé­ben tíz hónap alatt elkészült a manzárdtetős középső rész és az iskola jobb szárnya. Bár az államépítészeti hivatal a meglévő, 1811-ben létesített földszintes épületet 1928. december 15-én életveszélyesnek nyilvánította, a világgazdasági-válság miatt az építkezés, egyelőre nem folytatódhatott.
-    1930-ban lett az iskolának Dehény Lajos (festő), Kubinyi Zoltán, Lauday Sándor és dr. Szabó Ödön megválasztásával önálló tantestülete.
-    Az 1931-ben Makóra helyezett dr. Csepregi Imre apátplébános első föladatának a félbe maradt építkezés folytatását tekintette. Ehhez Hóman Bálint kultuszminiszter államsegélyt folyósított. Az építés második üteme is Kövecs Antal tervei szerint valósult meg, de az építőmesterrel áldatlan per keletkezett.
-    A díszes neobarokk épületet Glattfelder Gyula megyés püspök fényes ünnepség keretében 1933. október 29-én szentelte föl. Az egyik megszentelt keresztet e szavakkal helyezte el a tornaterem falára: „Az iskolát nemcsak kőből és habarcsból kell építeni, hanem lélekből. Az egyház azt akarja, hogy a templom szelleme legyen jelen az iskolában. Ne úgy tekintsék a szülők ezt az iskolát, mint egy nagy rideg palotát, ahová naponta 4–5 órára elküldik gyermekeiket, hanem tekintsék olyan intézménynek, amely a családdal, a szülőkkel karöltve fáradozik a gyermekek lelkének jövendő boldogságának kiépítésén.” A fölszentelt falak között a munka azzal a jelszóval indult, amelyet a főpásztor is hangoztatott: „A templomban és az iskolában egyformán Isten országának építése folyik.”
Szűcs Tamás tanár úr