Miért kell beszélnünk a járványos agyhártyagyulladásról?

A járványos agyhártyagyulladás Magyarországon bár nem tartozik a gyakori fertőző betegsé-gek közé, mégis az utóbbi évtizedben évente átlagosan 40 körüli megbetegedést diagnoszti-záltak és jelentettek. A betegség a csecsemők és a kisdedek körében volt a leggyakoribb. Az esetek többségéért (80%) a kórokozó B szerocsoportja volt a felelős.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a 2010/2011. évi szezonban a betegség járványügyi helyzetében változás következett be az előző évekhez viszonyítva. Míg a 2004-2009. években a július-április közötti tíz hónapban átlagosan 31 esetet regisztráltak, addig 2010 júliusa és 2011 áprilisa között 67 megbetegedésről érkezett jelentés, tehát megduplázó-dott a megbetegedések száma. Változást jelent az is, hogy a megbetegedések 58%-át a C típusú N.meningitidis okozta, és csupán 42%-ot tett ki a B típus által előidézett megbetege-dések aránya. 2010. július 1. óta kilenc megbetegedés végződött halállal, közülük hatot a C, kettőt a B típusú kórokozó okozott, egy esetben a kórokozó szerocsoportja nem ismert.

A 2010. július 1 óta a 100.000 lakosra számított megbetegedési szám Vas megyében volt a legmagasabb, ez 8 megbetegedést jelent. A Vas megyei nyolc eset mindegyikét a C csoportba tartozó baktérium okozta, amely védőoltással megelőzhető és mindegyik beteg középfokú ok-tatási intézményben tanuló diák volt.


Mit jelent a kifejezés járványos agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis)?

A járványos agyhártyagyulladást egy baktérium, a  meningococcus (ejtsd: meningokokkusz) okozza. Magyarországon ennek B és C csoportja a leggyakoribb. A baktériumok az agyat kö-rülvevő burok (agyhártya) gyulladását okozzák, súlyosabb esetben a véráramba kerülve szep-szis (vérmérgezés) alakulhat ki.

Hogyan terjed a megbetegedés? Kik a veszélyeztettek? Miért?

Az agyhártyagyulladást okozó baktériumok gyakran kimutathatók az ember orrüregében és a garatjában. Emberről emberre a nyál közvetíti a köhögéskor, a tüsszentéssel és csókoló-dzással. A tünetmentes hordozás nem veszélyes, sőt segíti a védettség kialakulását. Azonban előfordul, hogy a baktérium áthatol a nyálkahártyán (pl felső légúti vírusfertőzés után), onnan a vérkeringéssel az agyhártyákhoz jut, és ott gyulladást okoz. A baktérium az emberi szerve-zeten kívül hamar elpusztul, nem vihető át étellel, itallal, tárgyakkal vagy uszoda vizével.
A megbetegedés legnagyobb kockázatnak a 2 éven aluli gyermekek és a 12-26 éves tinédzse-rek és fiatal felnőttek vannak kitéve. A fiatalok körében a halálozás 5-ször magasabb, mint a többi korcsoportban.

Bizonyos életmódbelit tényezők is növelik a megbetegedés kockázatát az egészséges fiata-loknál:
• Közös evőeszköz, pohár használata
• Nem elegendő alvás, stressz az iskola miatt
• Zsúfolt helyeken tartózkodás (pl. diszkó)
• Csókolózás, találkozáskor puszilkodás
• Dohányzás (passzív dohányzás is!)
• Szoros közösség (iskola, kollégium, táborok)

Milyen tünetei vannak a járványos agyhártyagyulladásnak? Súlyos beteg-ség?

A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A betegség korai szakaszában nehéz lehet felismerni a meningococcus okozta agyhártyagyulladást, mivel hasonlóak a tünetek, mint egyéb betegsé-geknél.

Az alábbi tünetek külön-külön, vagy együttesen jelentkezhetnek.

• Magas láz (85 %)            • Kéz és  láb zsibbadás
• Súlyos fejfájás (75 %)        • Fényérzékenység
• Tudatzavar (67 %)            • Zavartság
• Fájdalmas nyakmerevség        • Bőrkiütés
• Hányinger és hányás                • Görcsrohamok

A korai felismerés a beteg életét mentheti meg, a késlekedés tragikus következménnyel járhat.

Az agyhártyagyulladás súlyos betegség, mely gyorsan, néhány óra alatt, vagy lassabban, 1-2 nap alatt fejlődik ki, és okozhat halált.
A szakszerű orvosi ellátás mellett is minden 10. eset halálos kimenetelű, és sok esetben évekig tartó orvosi kezelésre, gyógytornára és kisegítő foglalkozásokra lehet szükség. Előfordul, hogy életreszóló a károsodásalakul ki:

• Amputáció (karok, lábak, ujjak és lábujjak)
• Epilepszia,
• Halláskárosodás (süketség),
• A beszédközpont károsodása,
• Részleges bénulás
• Tanulási képesség csökkenése vagy  figyelemzavar



Okoz-e más megbetegedést is a meningococcus (ejtsd:meningokokkusz) baktérium?


Ez a baktérium a vérkeringésbe jutva un. szepszist más néven vérmérgezést is okozhat. Ilyen-kor a véráramba került kórokozók - már az agyhártyagyulladás kialakulása előtt - hihetetlen gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszál-erek elzáródásához vezetnek, fontos szervek és a bőr vérellátása romlik. Ennek következmé-nye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön bevérzések, majd elhalások keletkeznek. Az agyhártyagyulladás és a szepszis egyszerre is felléphetnek.
A meningokokkusz szepszis gyorsan, órák alatt alakul ki. Felismerésében a bőrtünetek segítenek. Kezdetben tűszúrásnyi piros pöttyök, majd bevérzett, egyre növekedő foltok je-lentkeznek. Emlékeztetnek a véraláfutásra, színük azonban sötétbordó, szélük jól körülrajzol-ható, éles. Lencsényi, forintosnyi foltok formájában bármelyik testrészen, akár a fülcimpán, talpon is lehetnek. A BŐRALATTI VÉRZÉS NEM TŰNIK EL, HA ÜVEGPOHARAT NYOMUNK RÁ, míg más kiütések, rovarcsípések elhalványodnak.
A bőrvérzést azonnal orvosnak kell megmutatni! Figyelni kell a beteg általános állapotát, lég-zését, ellenőrizni kell a hőmérsékletét (hőmérővel), az alvó gyermek ébreszthetőségét. A hű-vös végtagok, az aluszékonyság, a bevérzések szaporodása életveszélyes állapot. A betegnek haladéktalanul orvosi ellátásra van szüksége! Ha ügyelet vagy háziorvos nem érhető el, kór-házba kell szállítani. Amíg orvos nem látja, nem szabad felügyelet nélkül hagyni!

Hogy gyógyítják az agyhártyagyulladást?

A betegnek antibiotikumot adnak. A leghatásosabb antibiotikum kiválasztásához vér- és agyvíz-vizsgálatot kell végezni, hogy tisztázzák: baktérium vagy vírus okozta-e a fertőzést. Az agyvizet a ge-rinccsatornából, pici csecsemőknél a kutacs szúrásával nyerik. A beavatkozás alig fáj, sőt, utána eny-hülnek a panaszok, a fejfájás, hányinger és a hányás.
A vírusos agyhártyagyulladáskor nincs szükség antibiotikus kezelésre.

Mi a teendő, ha agyhártyagyulladásra van gyanú?

Azonnal beszélni kell orvossal, le kell írni a tüneteket, tanácsot kell kérni! Ha az orvos (háziorvos, ügyelet) nem elérhető, a legközelebbi járóbeteg-rendelésre vagy kórházba kell szállítani a beteget. Mi-nél korábban ismerik fel az agyhártyagyulladást, annál nagyobb esély van a gyógyulásra!


Mit tehetünk az agyhártyagyulladás megelőzésére? Mit kell tudni a védőol-tásról?

A védőoltáson kívül nincs hatékony megelőzés. A meningococcus baktérium két típusa el-len (A és C) több oltóanyag is forgalomban van. Az oltóanyagok hatékonyak és biztonságo-sak! Háziorvosától kérjen tanácsot, hogy gyermekének melyik a legmegfelelőbb oltóanyag!



Hasznos információk: www.oek.hu, http://www.vacsatc.hu/
Forrás: Országos Epidemiológiai Központ