„Globalizálódó világunkban sokkal könnyebben eligazodnak azok, akik idegen nyelveket beszélnek. Az Európai Unióban a nyelvtudás különösen fontos kincs. Az 1991-es Maastrichti Szerződés már körvonalazza az EU oktatáspolitikáját, stratégiáját, melynek lényege, hogy az EU a rendelkezésre álló erőforrásokat felhasználva, olyan innovációk elindítását segíti elő, amelyek a nemzeti rendszereket a közös cél elérése irányába mozdíthatják el. A kidolgozott stratégiák tantervek készítésére, tananyagokra és az oktatási folyamatokra vonatkoznak. Az EU egyes tagországainak hagyományaival és eredményeivel összhangban álló átfogó nyelvoktatási koncepció a következő kulcsfontosságú alapelveken nyugszik:

• mindenki számára elérhető nyelvtudás, mely valamennyi európai állampolgár joga és szükséglete

• életmóddá váló nyelvtudás, mely gyakorlati készségeket fejlesztve a mindennapi élethelyzetekben sikeres kommunikációhoz vezet

• a nyelvtanuló igényein, érdeklődésén, egyéni képességein és a számára elérhető ismeretszerzési forrásokon alapuló nyelvoktatás biztosítása.

   A rendszerváltás óta – Magyarországon – az idegen nyelvek, mindenekelőtt az angol és a német nyelv iránti érdeklődés robbanásszerűen növekedett. Ez valamennyi korosztályra, de különösen az iskoláskorúakra érvényes: a gyermek és a szülő közös igénye, hogy a közoktatásból kikerülők legalább egy, de inkább két idegen nyelven tudjanak hatékonyan kommunikálni. (..) A gyakorló szakemberek tapasztalatai arra utalnak, hogy az óvodai és alsó tagozatos nyelvtanítás során az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamatok során rögzülnek az idegen nyelv szavai s bizonyos mélységig nyelvtani szabályai. Mindez azonban csak akkor következik be, ha az egész folyamatot a játékosság, a spontaneitás hatja át. Az így megszerzett nyelvtudás birtokában a későbbi tudatos nyelvtanulás lényegesen hatékonyabban és kevesebb kudarccal mehet végbe. (..)Egy nemzetközileg elismert kutató, Singleton hosszú ideje kutatja a kisgyermekkori nyelvi nevelés hatékonyságát, azon belül is az életkor és a nyelvtanulás hatékonyságának összefüggéseit. Azt írja: „Azok, akik gyermekkorukban kezdték el egy idegen nyelv tanulását, hosszabb távon magasabb szintet érnek el ebben, mint akik később kezdték el. Erre vonatkozóan sok bizonyíték van, s nincs ellenbizonyíték.”

   A korai idegennyelv-elsajátítás értelme felkelteni az igényt a minél sokszínűbb tartalmakon alapuló anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció iránt. Ha felnő egy olyan generáció, amely ezzel a módszerrel közeledett az idegen nyelvek tanulásához, valószínű, hogy sokkal több, magyar és idegen nyelven egyaránt jó kommunikációra képes felnőtt lesz majd a magyar társadalomban is.” (Forrás: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, A kora gyermekkor pedagógiája szakirány. Csenger Lajosné munkája teljes terjedelmében az interneten megtalálható)