Nyári táboraink 2006

HEFOP kompetencia fejlesztés: Óbányai tábor 2006 július 10-17

Tudod, mi az a papucsúsztató verseny? Láttál már valakit egyszerre 250 palacsintát sütni? Ettél már menzán lángost vagy hot dogot? Láttál tőled pár centire elsuhanni egy riadt szarvast? Voltál már egyáltalán Óbányán?

Mi voltunk. 2006 júliusában töltöttünk el ott egy remek hetet. Makóról, a Szent István Egyházi Iskolából mentünk több, mint negyvenen diákok, tanárok.



Ottlétünknek természetesen több célja is volt. Először is, hogy együtt legyünk, de ne az iskola falai közt. Hegyekben, patak partján, napsütésben, esővízben. Ez utóbbiból is jutott, ám külön kívánságunkra csak éjszaka, vagy ha épp hazaértünk valamelyik túráról. Hogy merre jártunk? Nem mondom, hogy bejártuk Tolnát-Baranyát, de azért elkezdtük. Láttuk Pécsváradon a várat, jártunk Kisújbányán, voltunk a Réka-várnál, sőt a környékhez kapcsolódó rémtörténeteket is hallottuk. Szerencsére nem közvetlenül az éjszakai bátorságpróba előtt, mert úgy még nehezebb lett volna végigmenni az így is RÉMes, sötét, eseménydús útvonalon.

Persze igyekeztünk az éjszakákat inkább alvással tölteni, hiszen nemcsak játékkal és kirándulással teltek a napjaink, minden nap frissen kellett ébrednünk.

Van a HEFOP-nak (Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program) egy Toleranciára nevelés nevezetű programcsomagja. Ezt követve tartottunk a diákoknak foglalkozásokat naponta kétszer. Szerettük volna, ha sikerül őket nyitottabbá tenni egymás értékeire, s hogy könnyebben elfogadják a különbözőséget. (Reméljük, megértettek, megéreztek ebből valamit) Mindig más-más volt a fő téma, ehhez kapcsolódva plakátokat, riportokat készítettünk, minijeleneteket adtunk elő. Beszélgettünk a világ különböző tájainak szokásairól, ünnepeiről, ételeiről, eljátszottuk a játékaikat, próbáltunk közelebbről is megismerkedni egymástól igencsak eltérő zenei stílusokkal.

A tábor összetétele sem volt egyforma. A toleranciával foglalkozó hetedikes korosztályon kívül voltak még ötödikesek is, akik a szövegértés készségét fejlesztették. És hát ott voltunk mi, felnőttek. Bármennyire is más korosztályhoz tartoztunk, ugyanúgy kivettük a részünk a fociból, a bátorságpróbán a riogatásból, sőt! Többen is ott gólyalábaztunk először. Önként és dalolva, vagy inkább bicegve.

Jó volt ott lenni. Igazán

 

Gulyás Attila és Gulyásné Auffenberg Noémi a programot vezető tanárok